Kilókiller

Ennek is eljött az ideje: tegnap sikerült végre tudatosítanom magamban, hogy igen, kövér vagy, csúnya vagy, állóképességed egyre satnyább, és ennek kurvára nem lesz jó vége. Következmény: agyi kattanás, mint anno a cigi esetében, aminek köszönhetően sikerült mentálisan ráállnom pár új szabályra:

  • minden kaja, amit megeszek, a negyede lesz az eddigi adagnak. Van ez a kis 3,5 dl méretű levesestányér, az lesz a mérvadó
  • kenyér, zsemle, cukros pékáruk száműzve
  • csoki, kóla száműzve
  • joghurt, gyümölcs, halak ismét előtérbe helyezve a kajalistán

A bicikli jó módszer, bár azzal csak megindult, majd megállt a fogyás; a hideg időben pedig értelemszerűen elkezdtem visszaszedni a kilókat, mert drasztikusan kevesebb a tekerés. A kávét lassan egy hónapja elhagytam, lassan ideje megmérni a vérnyomásomat, hogy hol tart (mindig is magasabb volt, mint kellene).

Most a futáson gondolkodom, a Kisgyónban; ahol eddig tekertem, ott most kocogni kellene. Kezdem az agyam erre is trenírozni. Végeredmény: hamarosan talán ismét magas, szőke és vékony leszek, mint fiatalkoromban:)

Hoppsza.

A StephenKing.com, az író hivatalos weboldala tette közzé az alábbi sajtóközleményt:

Kedves Állandó Olvasóim!

Miközben a következő, 11/22/63 című, november 8-án megjelenő könyvem szerkesztésén aggódtam, újra elkezdtem gondolkodni – és álmodni – a Belső-Világról. Roland és ka-tetjének történetét elmondtam, de rájöttem, hogy a sztoriban van egy lyuk: hogy mi történt Rolnaddal, Jake-kel, Eddievel, Susannah-val és Csivel a Smaragdváros elhagyása (a Varázsló és Üveg című könyv vége) és a Calla Bryn Sturgis-i felbukkanásuk (A Callai Farkasok kezdete) között.

Úgy döntöttem, hogy egy vihar volt. Egy hirtelen és  pusztító vihar. Egy olyan, ami különösen veszélyes a Csihez hasonló szőrmókusokra. Apránként a történet alakot öltött: lovasok sorát láttam magam előtt, köztük Roland régi társát, Jamie DeCurry-t, amint az erős szél által felkavart homokfelhőben megjelenik. Egy levágott fejet láttam egy kerítésre tűzve. Egy veszélyekkel teli mocsarat láttam. Pont eleget ahhoz, hogy látni akarjam a végét is. Röviden: visszatértem, hogy egy kicsit újra meglátogassam a barátaim an-tetjét. Az eredmény pedig egy új regény, aminek A Kulcslyukból Fújó Szél (The Wind Through the Keyhole) lett a címe. Kész van, és abban bízom, hogy jövőre meg is jelenhet.

Nem fog sok újdonságot elmondani Rolandról és barátairól, de rengeteg olyan jelenlegi és múltbeli dolog van a Belső-Világban,  amiről még senki se tud. A regény rövidebb, mint a többi kötet, kivéve az elsőt, aminél egy kicsit hosszabb. A 4,5-edik Setét Torony regénynek nevezem. Nem fogja megváltani senki életét, de Istenre mondom, én jól szórakoztam.

– Steve King