Most két nap szünet jön, holnap reggel hétkor belefogunk – hét év kihagyás után – az ivadék életének eddigi legnagyobb kalandjába: elbuszozunk Nagyesztergárba, és két nap alatt hazagyaloglunk a Bakonyon keresztül.
Ez persze csak cirka 30 kilométer, de úgy, hogy most nem lesz kocsi, ami a 90 literes megpakolt zsákot cipelje helyettem; lesz viszont ivadék, aki saját cuccocskáját saját hátizsákjában viszi (kis csalással persze, hogy azért ne legyen nehéz neki). És lesz dögmeleg, és lesznek szúnyogok, és lesznek persze gombák, akik most ott fognak röhögni rajtam, hiszen nem gombászni megyek, és még kosaram se lesz. (Egy pár darab azért majd biztosan belekerül az esti kajába, ha úgy alakul.)
Az út nagy részét már ismerem, bejártam apránként, kivéve a Nagyesztergár-Bakonynána szakaszt. Nem túl nehéz terep, de az ivadék eddig csak 13 kilométer tett meg egyhuzamban, bár annak is egy részét a nyakunkban. Igaz, nem is nagyon fáradt el akkor. Remélem, az első napon sikerül a nagyját megtennünk, és a kaja nagy részét felzabálnunk, mert akkor nem kell a konzerveket tovább cipelnem. És persze remélem, hogy az ivadéknak is tetszeni fog a dolog: már nagyfiú; saját zsák, saját fejlámpa, saját Muela kés, saját fényképező: kaland lesz ez a javából, Bear Grylls-szel és mobilinternettel, meg persze előre megbeszélt, segélyhívásunkra váró autós mentőcsapattal:)
Dicső tudósaink ismét észvesztő, az emberiség sorsát befolyásoló problémák megoldásának keresésével töltik az idejüket:
Kutatások szerint nincs összefüggés a Hold fázisai és az éjszakai pihenés között, vagyis nem a Hold tehet az álmatlan éjszakákról.
Egymástól független számos vizsgálat megállapította, hogy nem mutatható ki kapcsolat a telihold és az átvirrasztott éjszakai órák között. Legutóbb osztrák résztvevőkkel kutatták a lehetséges összefüggést, a vizsgálatok alanyai hat éven át vezettek alvási naplót. Az eredmények egyértelműen kimutatták, hogy nem áll fenn kapcsolat a holdfázisok és az alvás között.
A Regensburgi Egyetemi Klinika alvásszakértője elmondta: az pusztán önbeteljesítő jóslat, hogy teliholdkor valóban rosszul alszunk.
A Holdnak csekély fénye van, olyan mint néhány lámpának. Ezért nem lehet az égitest számlájára írni, ha valaki teliholdkor hánykolódik az ágyában – tette hozzá Jürgen Zulley. Egyszerűen nem szabad arra gondolni, hogy telihold van, és ilyenkor az ember rosszul alszik – mondta egy szakember. (forrás: hirado.hu)
Én megint csak valamiféle kivételes csodabogár lehetek, mert nagyon gyakran (basszus, ha jobban belegondolok, nagyjából 28 naponként) áthánykolódok egy éjszakát, kurva sokszor felébredek és kimegyek a konyhába, vedelem a vizet, majd szomjan halok és nem tudok aludni. Aztán reggel észreveszem, hogy jé, telihold volt. Érthető ugye? Utólag. Nem előtte…
És hogy ez mekkora kihatással van az életemre, vagy bárki más életére? Háááát, nem is tudom. Semekkora kihatással? Még az is lehet.
Érdemes tehát ezt a problémát tudományos szinten boncolgatni.
"Élete középsõ szakaszában a legtöbb ember megszokja a hétköznapok taposómalmát, és olyan gépiesen végzi mesterségét, ahogy nyakkendõje csokrát köti meg reggelenként.
Pedig hány olyan ember van ezek közt, aki valamikor saját egyénisége szerint akarta megformálni életét, sõt még a világot is meg akarta egy kicsit változtatni! Ezek maguk sem
tudják, mikor és hogyan rozsdásodtak meg, mikor és hogyan koptak annyira, hogy beleférjenek a tucatcsomagolásba. Az a lelkesedés, mellyel átlagon felüli céljaikért munkálkodtak,
éppen olyan észrevétlenül hûlt ki, mint minden ifjúkori szerelem. Így jutottak el odáig, hogy ifjúságuk lelke - ha fel is támadna - úgy érezné magát férfikoruk gondolatvilágában, mint
egy kísértet a régi kastélyban, melyet új gazdája modern bútorokkal rakott tele." Middlemarch
"Hiszen melyikünk nem gyújtott fel egy-két fontosabb középületet gyerekkorában...?" Holló Színház