A Burok-völgyben jártunk Ricsó mesterrel, ahol friss, apró téli fülőkék mellett öreg és fiatal kései laskákat is találtunk.
Az idő meg teljesen idióta, tisztára tavasz van. Izzadtam, mint a ló az egy szál melegítőfelsőben.
Ismét a Hamuházban, ahogy illik: szarvaspörkölttel, házipálesszal és kutyával:)
Elsétáltunk délelőtt a geocaching.hu oldalon felfedezett bakonyi meteort megkeresni. És meglett:) Valóban érdekes a hely, két kilométer gyaloglás, egy villanypásztor és a jeges szél leküzdése után ott álltunk egy gödrökkel sűrűn szabdalt völgyfélében; mindenfelé olvadt, porózus meteordarabkák, amelyeket Zsolti meteornak, én kohósalaknak, a zasszony pedig, némi netes kutatómunka után üveghuta- vagy mészégető kemence maradványának vélt. Valószínűleg ez utóbbi a helytálló, a gödrök is leginkább erre utalnak, hiszen ennyi maradvány jókora meteoritra utalna, amelynek azért lenne valami Tunguzka-szerű utánérzete pár gödrön túl, valami, ami felér néhány megatonnányi robbanás erejével. A kohósalak se tűnt rossz ötletnek, bár ahhoz meg túl könnyűek ezek a kövek, és persze ki az a barom, aki itt szórja szét a kohója salakját.
Bizonyíték erejű képek, gombákkal és geoládával:
Kiszaladtunk ma ebéd előtt megtekinteni, hogy tényleg tél van-é a hegyekben, ahogy azt az interneten mondják. És tényleg. Beütött a tél a Burok-völgy elejébe.
Ma igazán jó idő volt, így ebéd után elmentem egy kisgyóni körre. Meglepően jól ment, pedig azt hittem, a leállás miatt nehéz lesz.
follow: RSS